Nemrég megint kaptam egy (szörnyű) lánclevelet a mikrohullámú sütő káros hatásairól. Visszanéztem a régi írásomat és láttam, hogy még mindig akadt hébe-hóba olvasója. A téma még mindig aktuális, ezért szeretném rövidebben összefoglalni a lényeget. Az összefoglaló után idézgetek a lánclevélből (hogy mégse legyen olyan rövid a cikk).

Az itt leírtak az én véleményem, az olvasó vegye ugyanolyan szkepticizmussal az itt leírtakat, mint amiket a körlevelekben olvas meg a tévében a csodadoktortól hall. Olvasson utána a megadott forrásokban (sajnos sok angolul van, sok mindenről meg nem tudtam forrást írni a tanulmányaimon és tapasztalataimon meg a józan észen kívül - ez nem jelenti azt, hogy nincsenek, csak nem olyan könnyű tanulmányokat keresni, főleg nem ingyen hozzáférhetőeket). A célom az, hogy elgondolkodjunk azon, hogy kinek mit hiszünk el, illetve az, hogy használjuk kicsit a tudományos ismereteinket.

1. pont

A mikrohullámú sütőben forralt víz pontosan ugyanolyan, mint a bármilyen egyéb módon forralt víz. A hőmérséklete ugyanúgy 100 fok Celsius, ami ugyanúgy megöli a kórokozókat, mint a villanytűzhelyen, indukciós lapon, vagy gáztűzhelyen melegített víznél (illetve ugyanúgy hatástalan azokkal az anyagokkal szemben, amelyek nem érzékenyek erre a hőmérsékletre). Az, hogy mennyire hatásosan öli meg a kórokozókat, nemcsak a hőmérséklettől függ, de az időtől is; nem mindegy, hogy pár másodpercre forraljuk fel, vagy pár percre. (Erről kérdezze meg mikrobiológusát, gyógyszerészét.) Ha pedig csak felmelegítünk egy ételt a mikróban, biztosan nem fog csírátlanítani!

(hozzáadás) Ez kimaradt a múltkor:

"Majd a felforralt vízben magokat csíráztattak.
- A fatüzelésű kályhán forralt vízben a magok 75%-a,
- gázégős tűzhelyen forralt vízben a magok 50%,
- elektromos főzőlapon forralt vízben a magok 25%,
- mikrohullámú sütőben 0%-a kelt ki."

Valaki mondja meg nekem, hogy a víz (ami feltehetően egy fém edényben volt), honnan tudja, hogy fa- gáz- vagy villanytűzhelyen melegítették ??? (Most a mikrót hagyjuk ki.) Csak úgy józan ésszel gondoljuk végig. Tekintve, hogy mindhárom esetben a fémedény adja át a hőt a víznek. (Azóta a kísérletet magam is elvégeztem, és ugyanannyi mag kelt ki mindegyik esetben. Előbb-utóbb a fotók is felkerülnek róla, persze azt sem fogják bizonyítéknak elhinni, akik nem akarják.)

2. pont

A mikróban melegített ételben lévő fehérjék a tudomány jelenlegi állása szerint pontosan ugyanúgy denaturálódnak (átalakulnak, a mai ember számára ehetőbbé varázsolódnak, lásd pl. a sült/főtt tojást), mint a más hőforrással (villanytűzhely, gáztűzhely stb.) kezelt ételben. Nem ismert olyan jelenség, hogy megváltoznának a megsütött fehérjék oly módon, hogy azok a testünkben más fehérjék, illetve sejtek működését láncreakció-szerűen befolyásolnák, és daganatot okoznának. Az elmúlt évtizedekben emberek százmilliói használták a mikrohullámú sütőt, a lánclevél szerzői mégis egy nyolc főn végzett kísérletet (amely lehet, hogy meg se történt) idéznek. (Nyolc fő igen messze áll a statisztikailag reprezentatív mintától, különösen biológiai témában, és a kísérlet gondosságáról és nehézségeiről nem is beszéltünk.) Az ilyen levelekben, cikkekben idézett kísérletek, nyilatkozatok sokszor nem valódiak, vagy nem kellő gondossággal illetve kellő mintán elvégzettek.

(A szerzők valószínűleg a prionok működéséből vették az ötletet, amelyek olyan fehérjék, amelyek a szerkezetükben különböznek bizonyos bennünk lévő fehérjéktől (ezt akár degeneráltnak is nevezhetjük), és képesek ezt a szerkezet-változást átadni, így lesz a Creutzfeld-Jakob kór. De ezek nem denaturált, nem megsütött, hanem nyers fehérjék, és semmi közük a mikrohullámokhoz, sőt a denaturálásnak jobban ellenállnak a hagyományos fehérjéknél - tehát a "kergemarhakór" ellen gondosan és sokáig kell hőkezelni a húst.)

3. pont

A dioxin (pontosabban poliklór-dibenzodioxin) valóban mérgező anyag, és zsírban oldható. "Egyes háztartási hulladékban található klór tartalmú műanyagok – például PVC - hagyományos égetése során (700-800 °C) dioxin keletkezik." (link) Ugyanakkor a mikrosütőben nem szoktuk 700 fokon melegíteni a műanyag edényeket. Lehetséges, hogy az ételben lévő vegyületek (pl. zsírok) a sütési hőmérsékleten reakcióba lépnek a klórtartalmú műanyaggal. Ez a jelenség jelenleg nem eléggé ismert, a káros hatásokról nincsenek általánosan elfogadott beszámolók. Ugyanakkor ártani nem árt, ha a mikróban műanyag helyett üveg- és kerámia edényeket használunk (de ezeknél is lehetőleg azokat, amelyeket erre a célra szántak, némelyik kerámia ugyanis fémet is tartalmaz, ezért túlmelegedhet). Ez azért is jó, mert a műanyag edények egy része tartós alakváltozást szenved már kis hőmérsékleteken is. Viszont a levélben írtakkal ("papírtörülközővel takarjuk le az ételt") ellentétben én papírt nem javaslok mikróba (sem) tenni. Nekem gyulladt már ki pattogatott kukorica papírzacskója (pedig az kifejezetten mikróba volt szánva). (Érdekesség: az angol wiki cikkben két hivatkozás igen eltérő adatot szolgáltat a papír gyulladási hőmérsékletére.) Ezen kívül a szárított (erősen folyadék és zsírhiányos) ételeket sem feltétlenül biztonságos mikróban melegíteni, ugyanis azok kevésbé nyelik el a mikrohullámokat, amelyek így visszaverődve a sütő belső faláról a magnetront (a sütő lelkét) károsíthatják (ugyanezért nem használjuk üresen sem - ha tesztelni akarjuk, egy pohár vizet tegyünk bele). (Másik tanulság: tábortűzbe ne dobjunk műanyagot, mert ott viszont tényleg keletkezhetnek káros anyagok.)

4. pont

A mikrohullámú sugárzás a kb. 300..1000MHz és 300GHz közötti frekvenciájú elektromágneses sugárzások összefoglaló neve, ezen belül a minket érdeklő eszközök a néhány gigahertzes frekvencián működnek, a mikrohullámű sütő tipikusan 2,45GHz körül (ún. ISM sávban, ez ingyenesen felhasználható tartomány, itt működnek a vezetéknélküli hálózatok is). Az ilyen frekvenciájú EM hullámoknak a hőhatását ismerjük; olyan hatást, ami a molekulák szerkezetét (nem hőközlés útján) megváltoztatná, nem ismerünk. (A hőközlés egyébként úgy történik, hogy "megforgatja" a dipólusként viselkedő molekulákat, főleg a vizet és zsírokat. Ez azonban nem azonos a rezonancia jelenségével, ami pl. víznél 20GHz körül lép fel, de az is csak melegíti.) Más típusú káros hatása a sokkal (úgy hét nagyságrenddel) nagyobb frekvenciájú sugárzásoknak (röntgen, gamma) van, ezeket ionizáló sugárzásoknak is hívják, és igyekszünk is tartózkodni tőlük. (De ezek a látható tartomány másik oldalán vannak, mint a mikrohullámok, utóbbiak a nem-ionizáló sugarak kategóriába tartoznak.)

Ha tehát elég alacsony a minket érő mikrohullámok energiája ahhoz, hogy komolyabb, érezhető hőhatást ne váltson ki, akkor valószínűleg nincs mit félnünk tőlük. (Ez azért nem teljesen igaz, például kisebb hőhatás is okozhat férfiaknál ideiglenes vagy tartós meddőséget (lásd szűk nadrágok), amit nem biztos, hogy észreveszünk. Viszont ha elkezdenek a fehérjéink denaturálódni, azt gyanítom, hogy észrevesszük, egyrészt a melegből, másrészt a sülő hús szagából. Lásd a legújabb amerikai tömegoszlató fegyvert, ami pár másodperc, vagy annál is rövidebb idő alatt kibírhatatlan hatást kelt a bőrükön; bár a mikrosütőnél nagyobb frekvenciákon.) (Nem világos ugyanakkor, hogy a modulációt tartalmazó jeleknek az (alacsonyabb frekvenciájú) modulációs tartalma okoz-e valamilyen elektromos hatást, de ez nem a sütő problémája, hanem mondjuk a telefonoké.)

A lényeg az, hogy amíg a mikrohullámú eszközeinkből a sugárzás jelentős része nem szabadul ki (pl. nem ékeljük ki a sütő ajtaját, nem állunk a reptéri radar elé stb.) addig nem lesz bajunk. A mikrosütő nem veszélyes már egy tized méter távolságból sem, nemhogy a szomszédra.

5. pont

Végül, mire jó a mikró? Itt sok érvet lehetne felsorolni, amikkel a legtöbben tisztában vagyunk, a többségre nem is térek ki. Ami elsőre eszembe jutott (ironikusan a fenti papírgyulladásos sztoriról) az az, hogy a mikrohullámú sütő alapvetően sokkal biztonságosabb a gáztűzhelynél vagy a hagyományos elektromos lapoknál (az indukciós ilyen szempontból még szintén elég jó). A mikróban csak az étel melegszik, nem egy fütőszál, ezért elég nehéz többszáz fokos hőmérsékleteket elérni benne. (Ha magas víztartalmú anyagot melegítünk, a forrást észrevesszük. Ha húst sütünk, akkor sem szükséges kétszáz foknál több, amit az időzítéssel (lásd szakácskönyv, használati utasítás) könnyű megoldani. Ha mégis kigyullad az étel, akkor is zárt térben marad, senki nem sérül meg, nem gyullad ki a lakás.) A gáztűzhelynél a gázláng jóval melegebb, mint az edényben az étel (itt a hatásfok kérdése is szóba jöhet, de az összetettebb dolog), a gázláng általános tapasztalat szerint fel tud gyújtani dolgokat (amihez jóval száz fok feletti hőmérséklet szükséges). Az elektromos főzőlapból elég sokféle van, van amelyik 125 foknál leszabályoz, de van amelyik 540 foknál (link). Ezenkívül a gáztűzhely és a főzőlap "szabadon" van, tehát hozzáérhet akár ember (főleg gyerekeknél veszélyes), akár tárgy (fakanál, műanyag edény, konyharuha). A mikrónál ilyen veszély nincs, hiszen ha kinyitom, akkor leáll (másrészt akkor sem tudna egy konyharuhát felgyújtani, mert az igen rosszul nyeli el a mikrohullámokat; egy ember persze sérülhetne). Annak is kicsi a veszélye, hogy a gyerek belemászik a mikróba (ráadásul könnyebb magasabbra tenni, mint a tűzhelyet). Az alacsonyabb hőmérséklet (és az időzítő) miatt odaégetni is nehezebb az ételt (a gáztűzhelyen nem szokott időzítő lenni, legfeljebb a sütőhöz).

Persze a mikró nem sütésre-főzésre van kitalálva, ezért nem javasolhatjuk, hogy cseréljük le a gáztűzhelyt, de legalább egy érv a mikró mellett.  Valamint ha valahol csak melegítésre van szükség, akkor a mikró biztonságosabb a villanyrezsónál vagy gáztűzhelynél. A túlmelegedés jelensége veszélyes lehet, de ez csak nagyon tiszta pohárban és nagyon tiszta vízzel fordulhat elő, ilyenkor a víz elérheti a 100 fokot anélkül, hogy felforrna, majd amikor megmozdítjuk, vagy beletesszük a kanalat, megindul a buborékképződés, és ránkfröccsen a forró víz. Ezt azonban elég nehéz hétköznapi körülmények között előidézni, még senkivel nem találkoztam, akivel megesett volna (a követelményei többnyire nem teljesülnek). De egy fapálcika a vízben megoldja a buborékképződés problémáját. A jelenség leírását lásd itt angolul.

(A gazdaságosságról most nem tudok nyilatkozni, de elektromos áramot legalábbis több forrásból tudunk szerezni, mint gázt.)

Vége az összefoglalónak.

Innentől idézgetek kicsit az egyik lánclevélből (tartalma átfed a múltkori cikkel).

" A fatüzelésű kályhán  forralt vízben a magok 75%-a,
   gázégős tűzhelyen forralt vízben a magok 50%,
   elektromos főzőlapon forralt vízben a magok 25%,
   mikróhullámú sütőben 0%-a kelt ki.

   A mikróhullámú sütő tökételesen alkalmas csírátalanításra, fertőtlenítésre."

Bizonyos magok, termések nekem anélkül is kicsíráznak, hogy akár vízbe tenném, sőt a hűtőszekrényben is (pedig elvileg meleg és víz kéne nekik). Ezért aztán nem hiszem el, hogy a mikrózott víz bármi magot meggátolna a csírázásban. Sőt, még elő is kéne segítenie, hiszen a "csírátlanítás" szót úgy értjük, hogy a vízben meglévő egysejtűeket (pl. baktériumokat) (ezeket nevezték többek között csírának régen, tudtommal) öljük meg, ezek pedig akár a magokra is károsak lehetnek, hiányuk tehát még jó is lehet. Úgy tűnik tehát, hogy a lánclevél szerzője a csírátlanítás szót erősen félreértette. A víz felforralása pedig valóban alkalmas a csírátlanításra, de ha kellő ideig forraljuk, akkor teljesen mindegy, hogy milyen hőforrást használunk hozzá. (Ugyanakkor a mikrónál kisebb a tűzveszély.)

"Én kb. 2és fél éve rendelek ebédet a munkahelyemre, amit műanyag
   dobozban szállítanak házhoz és melegítem a mikróban . Októberben műtöttek, jelenleg a ötödik kemónál tartok"

<irónia be>Én körülbelül tizenöt éve használom a mikrót és műanyag edényeket, és ennek köszönhetem, hogy megspóroltam egy csomó pénzt (amit üvegedényekre meg gáztűzhelyre kellett volna költenem), ebből vettem laborfelszerelést, kutattam, és most van három PhD fokozatom és jelöltek a Nobel-díjra.<irónia ki>

"A mikrohullámú sütőben a villámgyors rezgések következtében az ételek
   molekulái rövid időn belül degenerálódnak. A degenerált ételtől,
   degenerált molekuláktól nem lesz egészségessejtépítés az ilyen
   ételeket fogyasztó ember szervezetében, hanemelőbb-utóbb egyre jobban
   elhatalmasodó degeneráció indul meg aszervezetében, éppen ott, ahol a
   szervezetén belül a leggyengébb azimmunrendszer állapota. Ez már a rák
   előkapuja, mert ha rendszeresen mikrohullámúsütőben főzött, melegített
   ételeket fogyaszt valaki, akkor előbb-utóbbdaganatos beteggé "eszi"magát."
 

Ezek szerint a fejlett világon az emberek igen jelentős részének (gyanítom, a túlnyomó többségnek) rákosnak kell lennie, vagy a következő években azzá válnia - ha azt nézzük, hogy Amerikában már a hetvenes évek végén a lakosság negyedének volt (ma meg >90%), ennyi évtized alatt elő kéne jönnie a ráknak. (A degenerált molekuláról meg nem hallottak az ezzel komolyan foglalkozó kutatók.)

   "Környezetbiológiával foglalkozó szakemberek már azt a kérdéstteszik  fel:
   Meddig árusíthatók még büntetés nélkül a mikrohullámú sütők? Svájcban,
   Franciaországban és több más országban is tilos reklámozni a mikrohullámú
   sütőket!"

 Ez már a múltkor is volt. Nem tudom, a webáruház reklámnak számít-e, vagy ez a videó. De a francia wikipédia megemlítené, ha lenne ilyen törvény. (Nem tudok franciául, de azért az egyes fejezeteket nem nehéz kitalálni, hogy miről szólnak, és nem láttam benne ilyen törvényről szóló részt. Franciául tudó olvasók segíthetnek. Egyébként a lánclevél más változatai más országokat említenek meg, pl Oroszországot egy angol verzió.)

Svájci orvosok nyolc önként jelentkező,makrobiotikusan táplálkozó
   személyen végezték el a kísérleteket...

Ezt szintén letárgyaltuk itt. Többszáz millió ember használja a mikrót, és csak nyolcat sikerült a kísérletbe bevonni... ráadásul egy rosszul elvégzett kísérletbe. (A kettős vaktesztről és a tudományos módszerről ajánlom Simon Singh - Edzard Ernst: Trükk vagy terápia című, nemrég megjelent könyvét.)

Végül  egy reakció egy külföldi orvostól (akinek az intézetét szintén megemlítik a lánclevél egyik változatában):

Emails like this, however, prompted Dr. Rolf Halden of the Johns Hopkins Bloomberg School of Public Health to issue a statement (several years ago), which says, in part:

...

Dr. Halden noted, however, that through heating, "chemicals can be released from plastic packaging materials like the kinds used in some microwave meals. Some drinking straws say on the label 'not for hot beverages.'"

But he also stated that people are more at risk from drinking water that contains high bacteria levels than they are from ingesting tiny amounts of chemicals that might escape from plastics.

 Vagyis bizonyos műanyagokból kiszabadulhatnak bizonyos vegyületek (itt most nem konkretizál, meg lehet nézni a linket részletekért). (A levél angol verziójában még a fagyasztás is szerepelt, mint ami a dioxinokat kioldhatja, azt megcáfolta a doki). A lényeg viszont az utolsó mondat: nagyobb (illetve gyakoribb) veszélyt jelent a baktériumokkal teli víz fogyasztása, mint a műanyagokból elszabaduló kis mennyiségű vegyületeké.

Forrás és olvasnivaló:

Kamu-leleplező oldalak (angolul, mert most nem találtam meg magyarul):

http://urbanlegends.about.com/library/bl-microwave-dioxin2.htm

http://www.scambusters.org/microwave.html

http://www.hoax-slayer.com/plastic-cancer-link-hoax.html

Korábbi cikkeink a témáról:

http://radar.blog.hu/2007/02/05/title_2518

http://radar.blog.hu/2007/02/13/title_2704

A mikrohullámokról és egyebekről:

http://en.wikipedia.org/wiki/Microwave_oven A mikrohullámú sütű (angol, mert a magyar cikk jóval rövidebb)

http://en.wikipedia.org/wiki/Microwave A mikrohullám (angol, hasonló okokból)

http://hu.wikipedia.org/wiki/Prion A prion (magyar)

http://hu.wikipedia.org/wiki/Poliklór-dibenzodioxin A dioxin (magyar)

http://en.wikipedia.org/wiki/Blind_experiment A kettős vakteszt és társai (angol)

http://www.skepdic.com/control.html Szintén a tudományos kísérletezésről (angol)

http://en.wikipedia.org/wiki/Active_Denial_System A mikrohullámú tömegoszlató fegyver (angol)

http://www.karpathaza.net/node/707 - kedvenc mérnök-radiesztétám megint előkerült, amikor a lánclevél tartalmára kerestem rá - 960 találat a gugliban, ebből az első húszban csak az én cikkem szólt ellene, utána nem volt erőm többet megnézni, itt van egy példának.