E német oldal további infót közöl, persze a működésről semmit. Az eszköz ha jól látom, egy műanyagba burkolt áramköri lapka, meanderes (kacskaringós) vezetőmintázattal. Ez a mintázat engem leginkább a mikrohullámú microstrip szűrőkre emlékeztet, távolról (a szűrő azonban nem erősít, hanem csillapít, méghozzá frekvenciaszelektíven). Aktív áramkör persze nem is lehetne, hiszen semmilyen kivezetése nincs, illetve belső mintázata is távol áll bármiféle ismert áramkörétől. Persze le is van írva, hogy passzív eszközről van szó, ami bármiféle áramforrás nélkül erősíti az antennajelet. Tekintsünk el attól, hogy energiabevitel nélkül nem lehet valamit erősíteni. NB. magyarul megkülönböztetjük a nyereséget az erősítéstől, angolul pl. a gain szó mindkettőt jelenti. Mi az az antennanyereség? Arról van szó, hogy a minden irányba sugárzó (izotróp), elképzelt antennához képest, ha egy olyant építünk, amely egyes irányokba jobban sugároz, másokba meg rosszabbul, és azt a jobban sugárzó (fő)irányban vizsgálódunk , akkor az megfeleltethető annak, mintha egy nagyobb teljesítményű izotróp antennával sugároztunk volna, a többi irányt figyelmen kívül hagyva; avagy úgy is szemlélhetjük, hogy az ugyanolyan teljesítményű izotróp antennához képest a főirányban nyereségünk van (nagyobb teljesítménysűrűségünk lesz, vagyis egységnyi felszínre vagy térszögre jutó teljesítmény). A paraboloid antennáknál a legkönnyebb megérteni a fogalmat: minél nagyobb a tányér felszíne, annál többet fog fel a térben terjedő teljesítményből, és ezt legjobban a tányérra merőleges irányban teszi. Az antennanyereség ebből kiindulva annál jobb, minél nagyobb, hiszen így lesz a legnagyobb a kivehető teljesítmény (legjobb a "térerő"). Azonban ne felejtsük el, hogy a nyereséget az irányélesség csökkentésével növeltük, a többi irányban ilyenkor romlik a vétel. Ez pont-pont összeköttetéseknél, mint pl. a GSM gerinchálózata, nem baj, sőt, előny (nem zavar be más adás). A mobilkészülékeknél viszont azt szeretnénk, ha minden irányból egyformán venné a jelet, ha nem kéne mindig össze-vissza forgatva megkeresni a legjobb vétel irányát (mint a rádióknál). Ez pedig 1-szeres nyereséget jelent (0dB), hiszen az izotróp antenna a referenciánk. Ha növelnénk az antennanyereséget, forgatni kéne az antennát a legjobb vétel érdekében. Más passzív megoldás sajnos nem létezik! Lehetséges-e sehova sem bekötött fémdarabokkal javítani az antennanyereséget? Erre a válasz igen, így működnek a televíziós vételnél használt Yagi és logper típusú antennák. A klasszikus Yagi antennánál a vevő dipól előtt és mögött is van egy-egy megfelelő hosszúságú fémhuzal (direktor és reflektor), amik az egyik irányban szelektívvé teszik az antennát. A fejlettebb változatokban több elem, ill. bonyolultabb elrendezések találhatóak. Ilyen típusú antennát lehet tervezni 900 MHz környékére is, a GSM bázisállomásokon is ilyenek vannak. Aki látott már ilyent, az tudja, hogy ezek nagyobb méretűek egy mobiltelefonnál. Igazából már maga az elemi dipólantenna kb. 15cm hosszú kéne hogy legyen ilyen frekvencián, ennél kisebbek találhatóak a telefonokban (már maga a dipól is 1,64x nyereséggel rendelkezik, nem gömbsugárzó - ezen különféle trükkökkel javítanak). A direktor elemeknek is hasonló méretűnek kéne lennie, és a főantennától való távolságuk is nagyobb lenne, mint ami a mobilba fér. Konklúzió. Lehetséges javítani a mobilkészülék vételi teljesítményét passzív módon, de ehhez egy nagyobbméretű külső antennát kéne csatlakoztatni (ha van rajta ilyen csatlakozó), és azt a legjobb vétel irányába forgatni (ami nem feltétlenül a bázisállomás iránya erősen beépített területen). Elég nehéz lenne persze telefonálás közben egyik kezünkkel folyton a célra tartani az antennát, nehogy megszakadjon a kapcsolat. Mozgás közben pedig szinte lehetetlen lenne, ilyenkor kiszámíthatatlan módon változhat a maximum iránya, és bármikor bekerülhet az antenna egyik nullhelyébe. De ez nem is szükséges. Ma már ahol van vétel, ott többnyire jó a minősége (ezt a digitális technika is biztosítja). Baj olyan helyen van, ahol egyáltalán nincs vétel, ez pedig ma már (Magyarországon/Európában) gyakorlatilag csak hegyes vidékeken teljesül, ahol nincs rálátás az bázisállomás antennájára - itt pedig a nagyobb antenna se fog segíteni. Megjegyezném még, hogy léteznek már műholdas mobiltelefonok is, amelyek 2W adóteljesítménnyel (ennyi a GSM mobilok max teljesítménye is!) képesek a többszáz km-re lévő műholdakkal kommunikálni. Antennaforgatás nélkül.
